[858-839] [838-819] [818-799] [798-779] [778-759] [758-739] [738-719] [718-699] [698-679] [678-659] [658-639] [638-619] [618-599] [598-579] [578-559] [558-539] [538-519] [518-499] [498-479] [478-459] [458-439] [438-419] [418-399] [398-379] [378-359] [358-339] [338-319] [318-299] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
 Csak mosolyogtam, majd kicsit pihentem amíg kint volt. - Igen, valószínű... ha nem baj... mert lemehetek a városba is... - túrtam a hajamba.
|
-Nem. Nem lehet. Most tényleg fontos a suli. De csak hat órám lesz. Kibírjuk-mondtam és könnyű puszit adtam a szájára. Felálltam és a kezembe vettem a könyvemet. Az erkélyre sétáltam és olvasni kezdtem. Egy óra múlva bementem és felöltöztem. -Te itt maradsz?-kérdeztem a lányt.
|
Azon gondoloztam, mit nem tanultam meg mára, és rájöttem hogy semmi kedvem nincs megint annak a köcsög tanárnak az arcát bámulni. - hmm... mit szólsz egy... pihenőnaphoz? - húztam széles vigyorra a szám. Kíváncsi voltam, benne lesz e. Régen, simán benne volt. De ki tudja, most? Lehet megkomolyodott.
|
Nem aludtunk egész éjjel. De álmos nem voltam. És fáradt sem. Az órámra pillantottam és láttam, hogy hajnali öt óra. Péntek volt, az utolsó tanítási nap a héten. De nagyon nem volt kedvem suliba menni. Csak ültem, ölemben a lánnyan, pedig már rég készülődnöm kellett volna, mert még tanulnom is kellett... volna
|
Olyan gyorsan elment az idő. Meg se tudtam volna tippelni, hogy hány óra lehet, de ahogy kinéztem az ablakon, és eltűntek a felhők, már hajnali derengést láttam.
|
-Én is Téged-mondtam halkan és csendesen öleltem magamhoz. Az eső közben elállt. Csend honolt mindenhol.
|
- Akkor jólvan ... - mosolyogtam, miközben boldogság töltött el a szavai hallatán. - szeretlek - suttogtam a fülébe, majd apró puszit adtam a fülcimpájára.
|
-Tudnád hányszor gondoltam rád. Mindig mosolyt csaltál az arcomra. Annyira jó, hogy itt vagy, pedig azt hittem sosem látlak többé. Terveztem is hogy majd valamikor egy hétvégére hazamegyek és akkor találkozhatunk... de mindegy. Itt vagy, és ez így jó. Nem is foglak elengedni sohatöbbé.
|
- Az biztos... - mosolyogtam, ahogy eszembe jutott. - De legalább elmondhatjuk magunkról, hogy megpróbáltuk... - adtam az arcára egy puszit. Szorosan a fiúhoz bújtam, és a vállára hajtottam a fejem. - Te is hiányoztál nekem... nem tudom, hogy írtam ki nélküled... Amióta elmentél... nem is voltam önmagam - sóhajtottam fel halkan.
|
-Hogyne emlékeznék... És te a Tehetségkutatós pillanatokra? Mennyit gyakoroltunk és csakúgy kirúgtak minket-mondtam nevetve. Aztán újra magamhoz húztam és átkaroltam -Hiányoztál Mady... nagyon. Túlságosan is.-mondtam halkan a lánynak
|
Eszembe jutott az a kisgyerekeknél jellegzetes pillanat, amikor "megmutattuk egymásnak egymás pisilőjét". halkan felnevettem az emlékre. Aztán, persze, hogy ne nézzen ki hülyén, hogy csak magamban nevetek, elmagyaráztam, miért is. - Emlékszel még... mikor... az oviban... annyira érdekelt, mi lehet a te nadrágodban? - vigyorogtam. Ez az érzés valahogy nem is múlt el az évek alatt... Csak közben idősebbek lettünk, és akkor nem igen hajlottam a felé, hogy ilyet csináljak egy baráttal. Egyszer még a vérünket is össze akartuk csepegtetni, hogy így legyünk "testvérek". Aztán mivel 9 évesen még nem mertük megvágni magunkat, el is vetettük a filmben látott ötletet. De legjobban arra a maró ürességre emlékeztem, amit akkor éreztem, mikor elment, és csak akkor telt ki újból, mikor azon az éjszakán, a kollégium folyosóján találkoztunk ismét.
|
Átkaroltam Mady-t és viszonoztam a csókot. Mostanában ostromként zúdultam a nyakamba a régi közös emlékek. Például az, amikor Mady 14 évesen eldöntötte, hogy bandát fogunk alapítani. szeretett énekelni és jó hangaj is volt, de az én gitártudásom édeskevés volt. De azért elrángatott egy tehetségkutatóba, amiből szép ívesen ki is rúgtak minket. Vicces volt, de mindig szép emlék marad. Ahogy a többi is, ami a lányhoz köt. olyan furcsa, hogy óvoda óta ismerjük egymást. Mindig legjobb barátok voltunk, amióta az eszemet tudom, és most minden megváltozott. Jó irányba, persze, de akkor is furcsa és kicsit hihetetlen. Én Mady-re mindig úgy tekintettem, mintha akishúgom lenne. Csak az utóbbi időben nem. És persze, amikor elbúcsúztam tőle, mert ide költöztem... már az sem testvéri búcsú volt. Viszont így visszagondolva... az is igaz, hogy bármikor ráviygorgott egy másik pasira elfogtt a féltékenység. Csak mindig felülemelkedtem rajta.
|
- Hmm ki tudja... - mosolyodtam, el, és kényelmesen elhelyezkedtem az ölében. - Mondjuk... téged bárhogy elviselnélek... - hajoltam lassan közelebb hozzá, majd megcsókoltam. Hosszan összetarapsztottam az ajkainkat, közben párszor a nyelvével játszadoztam, és a nyaka köré fontam a kezem. Még arra is emlékeztem, amikor az oviban megismertem... Sőt, a legemlékezetesebb a kiskorunkról talán az volt, amikor még oviban, olyan 4 évesek lehettünk, és dacból a zuhogó eső közepén kiszöktünk a kis faházikóba, és azt játszottuk, hogy valahol Alaszkában vagyunk, mivel fogalmunk sem volt, milyen idő van ott, csak hogy "hideg".
|
-Fogjam vissza magam? De miért? Így is úgy is kibírod...-mondtam és felültem. Madyt meg az ölembe húztam
|
- hát, talán ha nagyon koncentrálok, befogom a fülem te pedig visszafogod magad, alán átvészelem az éjszakát... - vigyorodtam el.
|
-Ismerlek Mady. Tudom, hogy erős idegzetű vagy, és ki fogod bírni az amúgy kibírhatatlan személyiségemet-mondtam vigyorogva és a lányt néztem :D
|
- één se... ez aztán... - csóváltam a fejem.
|
-Igen... borzasztó, nem is tudom hogy fogom túlélni...-mondtam szomorú tehetetlenséget szimulálva
|
- Jaj hát ez szörnyű hír... - mondtam megjátszott rémültséggel.
|
-Hát...-mondtam és az órámra néztem. Éjfél elmúlt -Mosmtár aligha engednek vissza a koleszba. Kénytelen vagy velem tölteni az éjszakát-mondtam félszeg vigyorral a képemen
|
[858-839] [838-819] [818-799] [798-779] [778-759] [758-739] [738-719] [718-699] [698-679] [678-659] [658-639] [638-619] [618-599] [598-579] [578-559] [558-539] [538-519] [518-499] [498-479] [478-459] [458-439] [438-419] [418-399] [398-379] [378-359] [358-339] [338-319] [318-299] [298-279] [278-259] [258-239] [238-219] [218-199] [198-179] [178-159] [158-139] [138-119] [118-99] [98-79] [78-59] [58-39] [38-19] [18-1]
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
Új bejegyzés
Frissítés
